Egy kis magyar (i)gazság

Posted by devilrib

Nem gondoltam volna, hogy még egyszer felverem az erdő csendjét itt, ezen a rég elfeledett blogon. Most mégis megteszem, mert ez valahogy kikívánkozik belőlem:

Volt egyszer, hol nem volt egy fél Wayne Chapman. Egyszer régen ő a két fél Wayne Chapman egyik fele volt, de aztán összeveszett az ikertestvérével, aztán meg kibékült, (ezt sokszor csinálták ám!) de végül is a másik fel elutazott Új Zélandra, így hát ő „félbe” maradt itthon. Nos egyszer ez a Félcsepmen elment moziba az új gazdag meg a régi jó barátaival, mert mindannyian nagyon szerették a „Sztár trükköt”. Történt az, hogy másik hősünk, a magyar sci-fi sokat próbált legkisebb fiúja, Anthony Sheenard (ő leggyakrabban egy maga egy egész Sheenard) szintén elment a moziba, méghozzá egy bemutatóra, mert ő is nagyon szerette volna látni azt a „Sztár trükköt”. Megpillantotta ő egyszeriben a régi ismerősét, a Félcsepment. Oda is ment hozzá és azt mondta kezet nyújtva: Szervusz kérlek, Gáspár András!
Mire Félcsepmen azt mondta neki, mókás gömb fejét mintegy előre lódítva, hogy vészterhes mondókájának imígyen is nyomatékot adjon: Elmész te a picsába!
Sheenardunk sem rest, mint a frappáns visszavágások nagymesterének legkisebbik fia, így szól: Elmész akkor te is a picsába!
Félcsepmen megdühödött azon, hogy a jól kitalált ötletét (a picsábamenőset) máris lenyúlták, a tettek mezejére lépett, és nagy krumplisnudli forma ujjaival Sheenard szemüvegébe kapaszkodott, melyet szörnyű tenyerében összetördelt, majd mintegy három centimétert nőve a fene nagy elégedettségtől, a morzsalékot Sheenard ünögébe gyömöszölte, majd nagy dérrel és dúrral elsétált, mint aki jól végezte Olgát. Sheenard csak állt ott, mint pingvin a hóviharban, és azon tűnődött: „Hát hogy a radai rossebbe nézem meg így most azt a Sztár trükköt?”
Mint látható, Félcsepmen milyen körmönfont és leleményes gonosz tervet eszelt ki. Szerencsére a jó tündér egy szervező hölgy képében jelent meg, hogy a jó mesehőst kihúzza a csávából, segített összekanalazni a földről az „orrablak” romjait, és hősünkön is, mint Harry Potteren segített a ragasztószalag…

Félcsepment később a rendőrség beinvitálta, és kérte, hogy adjon számot garázda magatartásáról. Ő imígyen mesélte el ezt a történetet, melyet két barátja is szent esküvésével megerősített (Deltavision Pali és Réjó száll igen):
Éppen várakozának hőseink az mozi nyitására, mikorishogynem elősündörög egy fertelmes alak, kezét nyújtogatja, fogát csattogtatja, nyüszög, morog. Dicső hőseink felszólíták őt először: Távozz innen, mert szívünknek nem vagy kedves! (Milyen gyanúsan udvariasak?)
A lény csak nem távozik, tovább sündörög, szuszog, szavaival hősünket illeti…
Másodszor is szólának néki: Távozz innen, mert szívünknek nem vagy kedves! (Még inkább milyen gyanús, hogy ilyen udvariasak?)
Node harmadszor már a hősi bárdok megalkotója, a második szintű ad&d-s Tier nan Gorduin gazdája összevonja szemöldökét: Hát ha nem mész el innen, te nép, leveszem a szemüvegedet, és az inged zsebébe helyezem nagy műgonddal, hogy legalább te ne láthassál minket, ha már nem mégy el innét a sok udvarias felszólítás hatására! …és így is tett.
A rendőrségre magukkal invitált démon-tanonc (ügyvédbojtár) azt is vélelmezni, mi több sugalmazni akarta, hogy Sheenard később elsompolygott, és a mozielőadás előtt saját magának szánt szándékkal tördelte össze a szemüvegét, hogy a gyanút a lektűr irodalom hősére terelje, és aljas váddal illethesse őt minden fórumon és médiában. Pfuj!

Kedves gyermekek, a tanulság csak ennyi: Hiába van igazad, ha nincs a környéken néhány régi vagy új barát (hamis) tanúnak, akkor bíz hiába van igazad, mert bizonyítani azt nem tudod… Mit ér hát egy szájból az igaz szó, ha három torokból süvöltik a hazugságot ellene?